Elemzések

Miért New Dealre és nem szakításra van szüksége Európának – vélemény a The Nation-ben, James K. Galbraith-tel
The Nation, 2017. október 7.

Miért New Dealre és nem szakításra van szüksége Európának

Az EU legitimációs válsággal áll szemben – de a nemzetállamhoz való visszatérésből csak a szélsőjobboldal húzna hasznot

Írta: Janisz Varufakisz és James K. Galbraith


Franklin Roosevelt amerikai New Dealjének első két időszaka kombinálta a pénzügyi stabilizáció célját az újjáépítéssel, megőrzéssel és foglalkoztatással – munkát a munkanélkülieknek: közmunkák; energetikai rendszerek és új iparágak, főleg Délen: a talaj megőrzése és újraerdősítés a homokviharok elleni küzdelemben; valamint szabályozások és biztosítékok a közérdek erősítése érdekében a pénzügyi hatalommal szemben.
Európának ma minderre szüksége van. Túl nagyra nőtt bankjai, amelyeket a fizetésképtelenség kísért, a háztartásokat az elzálogosítás felé nyomják, kilakoltatások folynak az egész kontinensen, mindez gyorsuló ütemben a legszegényebb országokban. Az államok csődbe kerülnek, és csak annyit fognak vállalni, amennyire az Európai Központi Bank szorítása engedi a német hitelezők nyomása alatt, akiket a negatív kamatlábak nyomnak. Ahogyan Amerikának 80 évvel ezelőtt, Európának is van egy nagy perifériája. Déli részén egy félig-meddig állandó Nagy Depresszió, miközben Keleten új és megújuló iparágakra lenne nagy szükség, szállítási hálózatokra, lakásépítésre és szociális beruházásokra. Mindenekelőtt pedig az európaiaknak munkahelyekre van szükségük.
Eltérően az Egyesült Államoktól az 1930-as években, Európának a dezintegrációval is szembe kell néznie, mivel egy demokratikus föderációs rendszer hiánya a legitimitás válságához vezetett. A dezindusztrializációval szembeni tehetetlenség és a krónikus munkanélküliség egy mérgező politikát táplál egész Európában, a fasizmus posztmodern formájával, amely egyes országokat fenyeget, máshol pedig a reménytelenség szelleme tűnik fel. Európának még nem kellett elszenvednie olyan ökológiai katasztrófákat, mint amelyek néhány hete Texasban, Floridában és Puerto Ricoban pusztítottak; de érkeznek a Közel-Keletről és Afrikából (legközvetlenebbül) a konfliktusok és a klímaváltozás, az aszályok, a tengerszint emelkedése elől menekülők megállíthatatlan hullámai.

Németországnak őszinte vitára van szüksége, nem erre a lagymatag választási kampányra – megjelent a Deutsche Welle-ben


2017. szeptember 13.


A görög emberek súlyosan megfizetnek azért, mert a hamis biztonságérzet illúziójába ringatták magukat, írja Janisz Varufakisz korábbi pénzügyminiszter. Ma a németek azok, mondja, akik ebben az illúzióban élnek.
Az önelégültség egy ország legrosszabb ellensége. Honfitársaim egykor abban a hamis képzetben éltek, hogy “megcsinálták azt.” Nagyon félek attól, hogy a németek többsége ma úgy érzi, hogy országa “jól működik.”

truthdig.com, 2017. 07. 23.

trumppat 590
Donald Trump Pat Robertson lelkész társaságában 2016-ban a Virginia’s Regent University-n, amelyet Robertson alapított. E hónapban Robertson lehetőséget kapott, hogy a Fehér Házban interjút készítsen az amerikai elnökkel a Christian Broadcasting Network (CBN) számára, amit szintén a televíziós hitszónok alapított.

Amint Donald Trump egyre jobban elszigetelődik és egyre inkább támadják, a körülötte kialakuló ideológiai vákuumot egyre inkább a keresztény jobboldal tölti ki. Ez a keresztény-színezetű fasizmus – óriás gyülekzeteinek, iskoláinak, egyetemeinek és jogi fakultásainak hálózatával, valamint hatalmas rádió- és tévébirodalmával - erős szövetségese az állandó nehézségekkel küzdő Fehér Háznak. A keresztény jobboldal évtizedek óta szervezkedik és készülődik a hatalom átvételére. Ha az országot újabb gazdasági válság sújtaná (ahogyan ez valószínűleg elkerülhetetlen), vagy újabb katasztrofális terrorista támadás történne, újabb háború robbanna ki, akkor drámaian megjavulhatnak Trump elnök esélyei, hogy a keresztény jobboldal elképzeléseit erőszakolja a társadalomra, és az ellenkezéseket elhallgattassa. Az elnökválasztás során a evangéliumi közösségekhez tartozó fehérek 81 %-a szavazott rá.1

The nation, 2017. július 6.

A dél-koreai és az amerikai hadsereg tankjai hadgyakorlatot tartanak a Pocheon, Dél-Korea, a demilitarizált zóna közelében 2017. április 21-én. (Reuters / Kim Hong-Ji)

Adott, hogy Észak Korea elárasztotta az elektromágneses hullámokat és a sajtót a mi július 4.-i rituáléink alatt – amelyek, meg kell mondanom, évről évre kifogásolandóbban militaristává válnak, – így mostanra tudják, hogy Pyongyang1 éppen elindított egy ballisztikus rakétát, amely valószínűleg képes elérni az USA területét…Szerdán Kim Jong-un, az Észak 33-éves vezetője, meggyőződött arról, hogy világosan értik, közölve, hogy a hadseregének új generációjú ICBM-je (interkontinentális ballisztikus rakétája) képes nagy nukleáris robbanófejet hordozni.

Az alábbi cikk egy szakmai portálról származik, de olyan, a rosszindulatú daganatok kezelése kapcsán felmerülő kérdést tárgyal egy orvos szemével, amely Magyarországon is megjelenik, még ha a két ország egészségbiztosítási rendszere igen távol is áll egymástól. Az itteni megjelenést részben Donald Trumpnak az a döntése is indokolja, amellyel megszüntette a Barack Obama által megvalósított egészségbiztosítási rendszert. Az USA egészségügyével kapcsolatban ismert az a tény, hogy a világ kirívóan legdrágább egészségügye, amely a belé fektetett összeghez képest közel sem teljesít jól, és a lakosság jelentős része kiszolgáltatottá válik, ha súlyosan megbetegedik. 

 

A rák gyógyítása ‘financiális toxicitást’ okozhat a betegek és családjaik számára


Q&A | June 02, 2017 | ASCO Street Team
By S. Yousuf Zafar, MD

Az Amerikai Klinikai Onkológusok (ASCO) éves kongresszusán, amelyet június 2-6 között tartottak Chicagoban, interjút készítettünk Dr. S. Yousuf Zafarral, azokról a pénzügyi kihívásokról, amelyekkel a páciensek gyakran szembesülnek egy rák diagnózisa után. Dr. Zafar a Duke University School of Medicine egyik professzora és klinikai onkológus a Duke Cancer Institute-ban Durhamben, Észak-Karolinában.